| |
| |
|
|
|
 |
 |
| Gárdonyi Géza |
 |
|
|
 |
|
| Gárdonyi
Géza (1863-1922) író, szerkesztő. Eredetileg Ziegler.
Apja az 1848-49-es szabadságharc fegyvergyárosa. Fiát
Gárdonyban keresztelik, innen az írói névválasztás. Egerben
tanítónövendék. Dunántúlon rövid idő alatt több helyen
is néptanító: A lámpás (1894), ahogy első regénye címének
szép metaforája mondja. Újságíró Győrben, Szegeden, Aradon,
Pesten, mint író azután a századvégen Egerben talál igazi
otthonra. Közéleti szerepléseitől és az irodalmi élettől
visszavonul. Remetének nevezik, önkéntes magányában születik
jelentős alkotásainak egész sora: Az én falum (1898),
Az öreg tekintetes (1905), Ábel és Eszter (1907), Szunyoghy
miatyánkja (1916). De mint az író vallja: legjobb műve
az Egri csillagok (1901), legkedvesebb A láthatatlan ember
(1902), legszebb az Isten rabjai {1908). Mindhárom történelmi
regény, és mindhárom ma már ifjúsági olvasmány. Az Egri
csillagok azért, mert nem kizárólag az egri vár török
ostromának és sikeres megvédésének története, hanem az
ifjú Bornemissza Gergely életének krónikája is, amelyet
a gyermekkortól mesél el, s egy diadalmas órában, a csodával
határos győzelemmel zár le. Egy jobbágyivadékból lett
vitéz katona emberi fejlődésének és társadalmi érvényesülésének
tanúi lehetünk. A láthatatlan ember sem egyszerűen a népvándorlás
korába, Attila hun birodalmába visszavezető szakszerű
regény, hanem a főhős, Zéta és Emőke love storyja, gazdagon
áradó, mindig eleven és fordulatos mese. Az Isten rabjai
az író naiv katolicizmusával festi meg a középkori barátok
és apácák kolostori életét. Boldog Margit szenvedéstörténetét
mondja el a Nyulak szigetén, de egy jobbágyfiú, a kiskamasz
Jancsi fráter szemszögéből és áhítatával. Gárdonyi Géza
regényeinek vannak ifjúsági változatai, főleg a Dante-kiadásokban,
amelyeket a szerző fia, Gárdonyi József (1891-1948) igazított
át - irodalmilag megengedhetetlenül. Dicsérendő munkája
az utókornak viszont az, hogy igyekezett összegyűjteni
az író kisebb gyerekeknek szóló írásait: Cifra mese (1967).
Lipp Tamás (1946-) felrajzolta a fiataloknak a pályaképet
is: így élt Gárdonyi Géza (1989). Az író sírhelye az egri
vár Bebek-bástyáján diákcsoportok zarándokhelye. |
|
| |
|
|
| |
 |
|
|
 |
 |
|
| |
|
|
|
|
|
