Gárdonyi Géza édesapja és édesanyja. Gárdonyi Géza magyar szülők magyar gyermeke. Apai ági ősei, bár nevük német mind magyarul érző, magyarul gondolkodó emberek voltak. Apja Ziegler Sándor Mihály gépész, lakatosmester, Kossuth Lajos egykori fegyvergyárosa. A Zieglereknek emberemlékezet óta lakatosság volt az ősi mesterségük. Ziegler Mihály mint vándorlegény kikerült Bécsbe, ott ügyességével, jó szakmaismeretével, találmányaival hamarosan vagyont szerzett. 48-ban hazajött és egész vagyonát felajánlotta Kossuth Lajosnak, aki őt hadnaggyá nevezte ki. AZ aradi fegyverletétel után vérdíjat tűztek ki Kossuth fegyvergyárosénak fejére, bujdosnia kellett, Később családot alapított és mint különféle uradalmak géplakatosa kereste meg szűkös kenyerét. Gyermekeinek sokat beszélt 1848/49 dicsőséges napjairól és a gyermek Gárdonyi már a szülőházban megtanulta gyűlölni az elnyomást, a Habsburgok uralmát. Gárdonyi anyai ági ősei somogyi származású, színtiszta magyarok. Édesanyja Nagy Terézia egyszerű, szerény, minden sorsban megelégedett asszony. Az anyai szeretet, önfeláldozás mintaképe. Hét gyermeke közül csak Géza maradt életben és később Géza fiait is ő nevelte, édesanyjuk helyett édesanyjuk volt. Gárdonyi Géza édesanyjától tanult megy szittya-magyarul, de nem gyermekkorában, hanem később Egerben, mikor anyja hozzáköltözött. "Gárdonyi édesanyja nem csak fiának, de írásainak is édesanyja, - írja róla unokája, Gárdonyi József. Az író asztala mellett élő teljes magyar tájszótár, népies magyar daloskönyv, a karácsonyi pásztorjátékok, lakodalmi köszöntők, ősi rigmusok, ráolvasók, babonák, varázslatok összeválogatott elevenbetűs gyűjteménye."